A Csákó kialakulása, utcaneveinek változása
A Csákó (Szt. István negyed) Eger fiatalabb városrészei közé tartozik. Történetéről eddig nem találtam leírást. Elnevezését is homály fedi, bár vannak különböző teóriák erre vonatkozóan. (A Csákó név nem csak a városrész, de egy utca – Csákó sor – elnevezésére is szolgál a kezdetektől.) Bizonyos utalásokból arra következtetek, hogy 1925 táján történt meg a terület rendezése, az utcák kialakítása. A város ezen része egykor az Eger patak mélyen fekvő völgyében mocsaras terület volt. Később a mai Nagyrét utca vonaláig az érseki vadaspark része lett, de legalábbis füves terület. A Pallas nagy lexikona (1-18. kötet, 1893-1904) még így ábrázolja Eger térképén, s az akkori vasútállomás (indóház) is a mai Csákó oldalán volt. (A vasútállomás mai épületének építési idejére eddig nem találtam adatot, de valamikor 1937 és 1943 között készülhetett el.) A negyed 1930-as térképe már mutatja a jelenleginek nagymértékben megfelelő utcaszerkezetet. Az utcák beépítettsége azonban még sokáig foghíjas volt. Még az ötvenes évek végén is számos üres telket lehetett találni a városrészben. Levéltári kutatásaim alapján 1937-ben a függelékben felsorolt házhelyek voltak lakottak. A levéltári leírás tartalmazza a tulajdonosok nevét és foglalkozását is, de ennek ismertetésétől itt most eltekintünk. Érdekességként megemlítem, hogy kezdetben a városrész nem tartozhatott a legdivatosabbak közé; főleg tisztviselők, közalkalmazottak, mesteremberek lakták, ezen belül is a közalkalmazottak inkább a belvároshoz közeli, míg a mesteremberek a külsőbb részeken, bár ez csak tendencia volt, nem szabály.
Láthatjuk tehát, hogy az utcaszerkezet nagyjából a mai volt, csak a Patakpart utca keletkezett később, valamint a Hild és az Eötvös utcai tömbbelső. Az utcanevek változásai a térképeken követhetők nyomon. Érdekesség, hogy a közneveken kívül csak az Ipolyi Arnold utca neve nem változott. Ez annál is érdekesebb, mert ő főpap volt, s így a kommunista rendszer idején logikus lépés lett volna az utca nevének megváltoztatása. (Ahogy ez történt Bakócz Tamás nevével, aki esztergomi érsek volt, s az egyetlen magyar pap, akinek komoly esélye volt a pápai trón megszerzésére. De ugyanez vonatkozik Barkóczy Ferenc egri püspökre is negyedünkben, s más papokról elnevezett utcákra a belvárosban.) Máig rejtély, hogy a kommunista hatóságok nem tudták, hogy ki volt, vagy tudták, de egyéb, például tudományos tevékenységére való tekintettel hagyták meg. Talán az előbbi valószínű…
Breznai Imre „Az egri fertálymesterségről” című könyvéből tudhatjuk, hogy 1937-től kettővel növelték a fertálymesteri kerületek számát, a Csákóval és a Lajos-várossal. Ennek a döntésnek értelmében 1938-ban volt először fertálymestere a Csákónak. 1938-ban, Szt. István halálának 900. évfordulóján, a jubileumi év alkalmából döntött úgy a városi elöljáróság, hogy a XIII. városnegyedet Szt. István-városrésznek nevezi el. Ez a kettősség a továbbiakban is megmarad. Míg a Csákó név kezdetektől a mai napig mind a köznyelvben, mind a hivatalos elnevezésekben megmaradt, a Szt. István-város elsősorban a fertálymesteri kerület megjelölésénél szerepel, de egyes régi házakon 1938 utáni utcanév-táblákon is szerepelt. Ezek az utcák sarkán voltak, s csak ott maradhattak meg, ahol még áll a háború előtt épült sarokház, s az utca neve nem változott. (Ilyen a Nagyrét utca 18., ahol a kerületnek mind a régi, mind az új neve látható.) A mai, kerületet jelző táblákon azonban Csákó van.
A Csákó kiterjedése három oldalról eleve meghatározott: a vasútállomás, az Érsekkert és a patak fogja közre, csak déli irányba nyúlhatna tovább, de a Sas út sokáig a legutolsó utca volt a város határának ezen a szakaszán. A negyed nyugati része szabályos, négyszögletes háztömbökből áll, de a keleti rész a patak kanyarodása miatt már elég sajátos szerkezetet mutat. Érdekesség a széles Horthy (ma Tinódi) utca, ahol egy idős lakos elmondása szerint a háború előtt villamos vonalat terveztek. (Ennek eddig írásos bizonyítékát nem találtuk.) A villamos fordulója a Sas út felőli végén lett volna, ezért épültek ott beljebb a házak. Az Eger patakon híd épült volna a villamosnak. A patak túloldalán akkor még nem voltak épületek egészen a Kertész utcáig, az ottani házak kertjei nyúltak a patakig. Később – a mai Hadnagy úti lakótelep helyén – a Spartacus sportpályája volt.
A Tinódi utcánál is szélesebb volt a Csákó sor. Még az 1958-as térkép is ezt az állapotot mutatja. Utána alakították itt ki a Patakpart utcát.
A városrész szinte kizárólag lakónegyedként szolgált, még emeletes ház is alig volt. (Az Ipolyi u. 8. egy ilyen ritka példa.) Nem volt és nincs ma se templom a negyedben, ezért is merült fel a harangláb építésének ötlete. Bolt a negyed belsejében korábban a mai Mocsári és Lájer utcák sarkán volt. Ez szolgálta ki a negyedet, mielőtt a Hadnagy úti lakóteleppel a Szuperett (ma Coop) megépült. A negyed peremén több üzem létesült idővel, így a mai Ady utca Sas út felőli végén a „jéggyár” és a „villanygyár” (bár az áramszolgáltató vasúthoz közelebbi része már 1894-ben megvolt), majd a Sas út keleti végén különböző üzemek.
Térkp 1930
Térkép 1937
Térkép 1943
Térkép 1958
Térkép 2018
Légi felvétel 2018 január
A Csákó ma:
Az utcák neveinek változása:
A Hadnagy utca mai nevéről nem tudni, hogy honnan származik. A mai, Deák úttól Maklári útig terjedő hosszú utcát korábban nem mindig illették egy névvel, csak a pataktól keletre eső résznek volt ez a neve. A Deák Ferenc úttól a patakig terjedő részt eredetileg gróf Barkóczy Ferenc (1710-1765) 1745 és 1761 között egri püspökről, majd esztergomi érsekről nevezték el. Ő nyomdát, kórházat létesített, a papneveldét elvette a jezsuitáktól és egyetemmé akarta fejleszteni. Szerette a fényűzést, ezért utódjával, a puritán Eszterházy Károllyal többször konfliktusba került. Az utca neveként még az 1958-as térképen is Barkóczy szerepel, de utána átnevezték dr. Münnich Ferencre – valószínűleg halálakor -, aki a forradalom leverése után lett miniszterelnök.
A mai Ady Endre utca eredetileg gróf Tisza István (1861-1918) utca volt. Ő miniszterelnök volt 1903 és 1905 ill. 1913 és 1917 májusa között. Bár kezdetben, a kor egyetlen prominens politikusaként, ellenezte a háborút, mégis őt tartották bűnösnek a részvételünkért az első világháborúban a frontról visszatérő katonák, s 1918-ban megölték. 1930-ban a város elhatározta, hogy az első világháború egri hőseinek emlékére ezen a területen 67 hársfa kerül elültetésre, rajtuk az elesettek nevével. Mindegyik hársfa ültetését egy család vállalta. Valamikor később a hársfák gesztenyére lettek kicserélve és így az áldozatokról az itteni megemlékezés is feledésbe merült. A második világháború után Ady Endre költő nevét kapta az utca.
Az Ipolyi Arnold utca a besztercebányai, majd nagyváradi püspökről lett elnevezve. Ipolyi (1823-1886) a magyar művészettörténeti kutatás egyik úttörője volt. Tanulmányozta az ókeresztény egyházi művészetet és a magyar ősvallást, az 1854-ben megjelent Magyar mitológia könyvét néhány éve újra kiadták. Pozsony megye műemlékvédelmi felügyelője volt. Két másik tudóssal felfedezte Konstantinápolyban Mátyás király Corvina könyvtárának darabjait. A Magyar Képzőművészeti Társaság elnöke volt. Az utcát valamikor egységesen sudár akácfák szegélyezték. Ezek fokozatosan elöregedtek, s helyükre mindenféle fa lett ültetve. Ez probléma a legtöbb utcában, mert az elképzelés nélküli, összevisszaságban ültetett, a környezet jellegére tekintettel nem levő telepítés rontja az utcaképet, s helyenként rongálja a járdát is. (Például a Mocsáry utcai platánok.)
A mai Mocsáry Lajos (1826-1916) utca eredetileg gróf Apponyi Albert (1846-1933) nevét viselte. Apponyi 50 éven át folyamatosan Jászberény képviselője volt az országgyűlésben, többször volt kultuszminiszter. A Trianoni Békekonferencián a magyar delegáció vezetője volt. A két háború közt „a legnagyobb élő magyarnak” tartották a kortársak. A Mátyás-templomban temették el, ahol addig csak királyokat. A kommunizmus alatt évtizedekig Úttörő volt az utca neve. A rendszerváltás után nevezték el Mocsáry Lajosról, aki 1892 és 1916 között andornaki birtokán élt. Ő elsősorban nemzetiségi politikájáról ismert. Ellenezte a Habsburgokkal történt kiegyezést, inkább a magyarországi nemzetiségekkel szeretett volna jó kapcsolatokat kialakítani, ellenezte erőszakos asszimilációjukat.
A Nagyrét utca feltehetően azt jelzi, hogy eddig terjedt az egykori érseki birtok, vagy a térkép tanúsága szerint egy nagy rét, ami még ma is eddig tart az Ady utcán az Érsekkert egyfajta meghosszabbításaként. Korábban a Nagyrét és a Határ utca között lehetett a vasútállomás, még az 1937-es térképen is így szerepel. Az Ady utca déli szakaszának házai egyvonalban voltak azzal, ahogy az utca az Érsekkertnél elkezdődik.
A két tömbbelső a Hild ill. Eötvös utca nevet kapta. Hild József (1789-1867) a XIX. századi klasszicista építészet legnagyobb alakja. Az ország három legnagyobb templomát – köztük az egri bazilikát – ő tervezte. (A pestit Ybl fejezte be.) Eötvös Lóránd (1848-1919) fizikus, miniszter, az MTA elnöke volt.
A mai Lájer Dezső utca egykor a Határ utca volt, s szó volt arról, hogy visszaállítják ezt a nevét és Régi Határ utcának nevezik, de ezt a lakosok egy része ellenezte. Most van olyan internetes honlap, mely mindkét elnevezést használja. Lájer Dezsőről annyit tudni, hogy a Tanácsköztársaság alatt a Heves-vármegyei Munkástanács tagja volt. A háború alatt Jozef Pilsudski utca volt az elnevezése, aki lengyel marsall és államfő (1918-22) volt, Lengyelország részben neki köszönheti, hogy 123 év után visszanyerte függetlenségét.
A mai Kádas Géza utca a közelmúltban kapta ezt a nevet az 1979-ben elhunyt Európa-bajnok egri úszóról, akit a forradalomban történt részvétele miatt meghurcoltak. Előtte Vályi István utca volt a neve, aki a munkásmozgalom alakja lehetett, akárcsak Lájer. Az utca eredeti nevét Bakócz Tamás esztergomi érsekről kapta (1442-1521), aki korábban egri püspök is volt. 1513-ban jó eséllyel indult a pápaválasztáson, de a konklávé többségét adó olasz bíborosok végül egy Medicit választottak.
A mai Bajza József utca Lord Rothermere (1868-1940) nevét viselte a háború végéig. Ő brit sajtómágnás és politikus volt. Azzal lett Magyarországon népszerű, hogy bírálta a trianoni békediktátumot annak magyarokra nézve hátrányos voltáért. 1927-ben jelent meg híres írása: Magyarország helye a Nap alatt. Bajza József (1804-1858) költő, színigazgató és kritikus volt.
A Károlyi Mihály utcát a háború előtt IV. Károly királyról, az utolsó Habsburg uralkodóról nevezték el. Károlyi Mihály (1875-1955) tulajdonképpen őt követte, Tisza meggyilkolása után – Eszterházy Móric és Wekerle Sándor volt rövid ideig tartó szereplését követően – miniszterelnökként, majd IV. Károly lemondatása után köztársasági elnökként, egy mindössze három hónapos időszakra.
A mai Tinódi Sebestyén utca a háború végéig Horthy Miklós kormányzó nevét viselte. Tinódi Lantos Sebestyén (1510-1556) históriás énekeiről híres. A kor szokásai szerint a maga költötte epikus énekeit lanton kísérte, s az országot járva tudósította honfitársait a kor eseményeiről. Az egri vár ostromáról írt énekei fontos forrást jelentettek Gárdonyi Géza számára is.
A Tinódi utcától keletre fekvő utcáknak beszédes neveik vannak, vagy alakjukra utalnak (Ív utca), vagy a patakkal való kapcsolatukra (Meder utca, Zúgó utca, Patakpart utca), továbbá itt található a már említett Csákó sor.
A Sas utca neve a Csákó betelepítése előtt Indóház utca volt, ami a vasútállomás régies neve. A Sas utca megvolt már a városrész kialakítása előtt is.